Station: [67] Antiochia

Egyszer már menekültetek én - sokan közületek! Bebörtönöztünk titeket - sokan közületek! - Megöltük a tüzes Istvánt De ma a ti kezetek alatt térdelek! Tegyétek őket a fejemre! Imádkozzatok értem! Tudjuk, hogy Istennek nagy tervei vannak velünk Áldj meg, testvér! Áldj meg, testvér! Áldó kezek - áldott fejek. Barnabás és én számára itt volt az ideje, hogy nagy lépést tegyünk, és olyan területekre induljunk, amelyek idegenek voltak számunkra, senki sem hallott még Jézusról. Keresztény társaink búcsúzáskor a fejünkre tették kezüket. Azért imádkoztak, hogy Isten minden lépésünkön velünk legyen, és áldjon meg minket. Ezzel a bátorítással indultunk útnak. Így kezdődött első utunk, amely először Ciprusra, majd Kis-Ázsiába vezetett.